I Miss You

Tamarának Ashton :)
Remélem tetszeni fog! 

 ,,When we both fall asleep underneath the same sky.
To the beat of our hearts at the same time.
So close but so far away..."   

Énekelte a barátod: Ashton a telefonba, de a hangja elcsuklott. Akkor hallottad utoljára énekelni neked, ugyanis a sok távollét miatt szakítottatok. Nem bírtátok már a távkapcsolatot, alig tudtatok együtt lenni és így jobbnak láttátok a dolgot. Ashton úgy érezte, miatta nem lehetsz boldog, de ez nem igaz. Mellette a világ legboldogabb emberének érezted magad és ezt ő is nagyon jól tudta, de gyötörte a bűntudat, mert elviselhetetlenül ritkán volt melletted. Hiányzott. Még azt az időt is nagyra becsülted, amit együtt tudtatok tölteni, de így?... Egyébként barátok maradtatok, kár lett volna minden létező kapcsolatot elfelejteni, viszont nem volt az igazi..

-Na és..Randizgatsz? -mosolygott Ash a kamerába. Éppen skype-oltatok, már vagy másfél órája, mikor feltette ezt a kérdést.
-Néha, mikor úgy gondolom, hogy kedvem lenne hozzá, de az az igazság, hogy nem találtam senkit, aki érdekes lenne a számomra. Na és te? Mesélj! A sok gyönyörű lány között, nem nehéz választani ki lesz a szerencsés?-felnevetett.
-Nem szoktam randizni rajongókkal, nincs időm rá. Sok próba, fellépés, pihenni is alig van időnk, de tényleg nagyon vágyom egy olyan lányra, akit a párnám helyett át tudok ölelni. -kicsit kínosan érezted magad ezt hallva, de nem tehettél semmit. Egy mosolyt erőltettél az arcodra, majd még beszélgettetek egy picit..

Már 2 hónapja, hogy szakítottatok Ashton-nal. Életed eddigi legszörnyűbb 2 hónapja volt, semmi sem tudott igazán lefoglalni vagy felvidítani. Épp az erkélyen kávéztál, mikor suttogást hallottál lentről. Meglepődtél, aztán lenéztél. Ashton volt az a srácokkal egy gitárral a kezükben.
-Ashton? -felnézett.
-Ohh, szia Tamara! -integetett mosolyogva.
-Mit keresel itt illetve, hogy kerültök ide?
-Szerintem ebből mindent meg fogsz érteni! -Kezdtek bele az ,,I Miss You"  előadásába. Könnyekkel küszködve hallgattad, ahogy Ashton énekelt egyedül csak neked. Úgy tűnt nem csak ő hiányzik neked, hanem te is hiányzol neki, de iszonyatosan. Tisztelettel végighallgattad, aztán úgy gondoltad lemész hozzá, ezért bementél. Hamar lefutottál az emeletről, aztán ki a fiúkhoz, hogy megtudd ölelni Ash-t, viszont pont előtte egy hatalmas esés következett VOLNA be, ha ő el nem kap:
-Még mindig nagyon óvatlan vagy! -suttogott, mosolygott s eltűrt egy tincset az arcodból.
-Így szerettél meg, nem? Vagy hát, így szoktál meg. Folyton elesem. 
-Igazából én egyszer estem bele valamibe, amit nem bántam meg.
-Nem bántad meg, hogy beleestél valamibe? 
-Nem, és tudod miért nem?
-Na miért?
-Mert az a valami, ami igazából valaki, az te voltál! -csókolt meg lágyan. Ő hiányzott annyira a mindennapjaidból, most már tisztában voltál vele. A csókjai, az ölelése, a nevetése, a puszta gondolat, hogy veled van...

A következő sztorit : Sarah kapja, aztán Liliána :)