2016. május 14., szombat

Without you

Hi or Hey People!
Minden rendben veletek? Ezt a pár hetet már kibírjátok, igaz? Számoljátok vissza a napokat a nyári szünetig? Én nem vagyok az a számolós típus, de azért fejben tartom, hogy már nem sokáig kell reggel negyed hatkor kiszenvednem magam az ágyból. 
Hoztam nektek egy Calum one shot-ot, Without you (Nélküled) címen Vivianna Clifford számára. (Erről jut eszembe Leiner Laura Bexi sorozatának 4. része , olvassátok el, én is ezt fogom tenni.)
Kellemes időtöltést a blogon!
Millió puszi: Do
Ui.: Olvadozzatok velem ezt a képet látván! 


*Calum szemszöge*

Távkapcsolatot létesíteni valakivel, aki olyan fontos számodra, mint a levegő, nagyon nem könnyű.. 
Láthatod Őt kamerán keresztül, hallhatod hangszórón keresztül, de nem érhetsz hozzá. Nem érezheted a bőre finomságát, az illatát, a közelségét, a csókjait.. Egyszerűen nem érezheted Őt és a szerelmét, ami a legelkeserítőbb dolog a világon. Elvégre ragaszkodsz hozzá. Ő a szenvedélyed, akiről soha senkiért és semmiért nem mondanál le. Azt hiszed, ki tudod bírni azt a huzamosabb időt nélküle, de tévedsz.. Oh, nagyon tévedsz.
Ilyen nyomasztó gondolatokkal bírj ki egy világ körüli turnét..
A zene fontos szerepet játszik az életemben, ahogy a banda is, hiszen ez volt az, amit mindig is csinálni akartam. A srácok szinte a testvéreim, akik tényleg mindig mellettem állnak Azt hiszem ez az, ami segít elviselhetőbbé tenni azt a hiányt, amit Vivianna távolléte okoz..
Azt is a barátaimnak köszönhetem, hogy nem roskadtam magamba, mikor eszembe jutott a könnyes arca, az utolsó csókja, ölelése, érintése, mielőtt elindultunk. 1 percre sem hagytak magamra. Ha elmentek körbenézni a városban, magukkal rángattak. Esténként legalább 5 doboz pizzával és sörrel állítottak be a hotelszobámba, hagyták, hogy kibeszéljek magamból mindent, ráadásul még megnevettetniük is sikerült. A gondolataimat elterelték, kivéve, ha Ő hívott vagy, ha boldog voltam, szóval őszintén hálás lehetek azért, amiért ilyen barátaim vannak. Az egyetlen baj, hogy ezek a tettek sem segítettek mindig. Túl sok dolog volt, ami Rá emlékeztetett..
A fejemben folyamatosan együtt töltött pillanatok játszódtak le, az éjszakáim a róla való álmodozással, az üzeneteink visszaolvasásával teltek. Akárhányszor a látóterembe került egy csokor rózsa, eszembe jutott a boldog mosolya, mikor megleptem, majd az ezt követő édes csók.. Istenem.. A legédesebb csókok..
Ajkamon végighúztam ujjbegyeim lehunyt szemekkel. Szinte éreztem, ahogy újra az enyéimre nyomja övéit tele szenvedéllyel, amitől a szívem heves ritmusban kalapálni kezdett mellkasomban. Aztán hirtelen felültem kinyitva szemeim, szapora levegővétellel. Megint eltúloztam a nosztalgiát... A digitális órára nézve túrtam hajamba, aztán felsóhajtottam. 0:25, de én még mindig nem alszom.. Fújtatva nyúltam a telefonomért, ami lenémítva foglalt helyet az ágy melletti éjjeliszekrényen. Nem gondolkodtam, egyszerűen cselekedtem. Szükségem volt Rá.
Megnyomtam a feloldógombot, majd megszeppenve fürkésztem a képernyőt: 3 nem fogadott hívás tőle: Vivianna
Hogy nem vettem észre?! Feloldottam a telefont, majd egyszerre az értesítésre nyomtam ujjam, hogy felhívhassam...de megtorpantam. A legutolsó hívás 2 órája volt.. Már biztos alszik, nem kéne felébresztenem.. Egy újabb sóhaj hagyta el ajkaim, aztán leraktam a kütyüt. Hátradőltem magamra húzva a takarót, aztán az alkarom lehunyt szemeimre helyeztem, miközben folyamatosan utasítgattam magam az alvásra. Nem sokkal később ez meg is történt, habár nem tartott sokáig..
Pár óra elteltével ismét olyan érzésem támadt, mintha ajkait enyéimre helyezné, majd lassan megcsókolna, de ez valamiért más volt... A pillangók életre keltek gyomromban, a szívem egyre gyorsabban dobogott, az ajkaim pedig övéivel mozogtak. A levegővel csókolóznék? 
Egész végig abban a hitben voltam, hogy álmodom, de mikor kinyitottam szemeim, az érzés nem múlt el, ráadásul olyat láttam, ami már több hónapja csak képernyőn keresztül tárult elém..
Ő volt az. Ő volt az életnagyságban, és nem álmodtam. Éreztem illatát, a csókját, bőrét. Örömkönnyekkel hunytam le pilláim körbeölelve és magamra húzva Vivianna-t, aki kezeit arcomra helyezte, majd szenvedélyesebben csókolt egészen addig, amíg el nem fogyott a levegőnk. Homlokát enyémnek döntötte, aztán lesimított nyakamon. Szemeimet ezúttal újra kinyitottam, tekintetem övébe fúrtam elmosolyodva:
-Hogy kerülsz ide, kicsim? Otthon kellene lenned Ausztráliában.
-Nem, Calum. Egész végig melletted kellett volna lennem. Borzalmas nélküled.. Nem bírtam tovább, ezért utánad jöttem. Iszonyatosan hiányoztál. -súgta ajkaimba. Fordítottam helyzetünkön egy rövidebb csók közben.
-Te is eszméletlenül hiányoztál. El nem tudom mondani, mennyire. -elmosolyodva lehúzta arcom övéhez, aztán a fülemhez hajolva kimondta azt a szót, ami az egymás nélkül töltött idő óta most dobogtatta meg a szívem igazán:
-Szeretlek!

 
 

2016. május 7., szombat

Smile

Sziasztok!
Nos, elég régen jelentkeztem, húzós ez az utolsó pár hónap a gimiben, de most újra itt vagyok és még mindig hitetlenkedve látom, hogy TÚLLÉPTÜK A 100.000 MEGTEKINTÉST!  
Őszintén köszönöm mindenkinek, aki olvassa a blogomat, annak is, aki csak körbenéz, mindenkinek köszönöm, ez rengeteget jelent nekem. Köszönöm a feliratkozóimnak, azoknak, akik történetet kérnek, vagy várnak a történetükre, a nyáron remélhetőleg több időm lesz, és bepótoljuk az összes elmaradt kérést. 
Még egyszer köszönöm mindenkinek, nagyon szeretlek titeket! 
Ezúttal Tefi Minat történetével érkeztem, ami egy Michael imagine, ezután pedig Vivianna Clifford kapja a történetet (Calum-mel). 
Kellemes olvasást mindenkinek!



Amikor egy lányt arról kérdeznek, hogy milyen számára az ideális első randi, egyértelműen valami hihetetlen romantikus, filmekbe illő gondolatokkal áll elő, amelyeknek az elmaradhatatlan csók a befejezése, valamint a ,,Leszel a barátnőm?"-kérdés. (Erre a válasz persze igen.)
Nos, a nők 80%-a várja ezt az első randevútól, jobban mondva a szerencsés férfitól, hogy a tündérmeséjük teljes lehessen. Én ezt/ezeket nem igazán mondhatom el magamról. Vegyük szépen sorjában:
  1. Nem szeretem a megtervezett randikat, elvégre nem sikerülhet minden úgy, ahogy mi akarjuk.
  2. NINCS (!!!) olyan, hogy 'tökéletes', oké? Egy randin akkor érzed majd jól magad, ha nem játszod el a hercegnőt, nem bújsz bele olyan hacukába, amit nem szeretsz, hanem akkor, ha ÖNMAGADAT adod. Ha a srácnak így nem kellesz, hagyd ott a fenébe.
  3. Az én ideális első randim egy cseppet sem romantikus. (plusz, ahogy említettem, nem szeretem a megtervezett dolgokat.) Egyetlen feltételem van, ha valaki randira hív. Tényleg érdeklődjön irántam. 
Természetesen nem nagyok földönkívüli, (legalábbis nem tudok róla) amiért nem vesz le a lábamról a romantika.. Szeretem az aranyos, édes dolgokat,-például, ha valaki dalban mondja el, mit érez irántam, az igazán megdobogtatja a szívem..
Egyszerűen nem szeretem, ha egy kapcsolat túlzásokra épül...
Azt viszont elmondhatom magamról, hogy álmaim fiúját illetően vannak igényeim..
  1. Legyen érdeklődő (azért ne nagyon), mosolygós és édes.
  2. Legyenek zöld szemei. (Ez persze elhagyható igény.)
  3. Szeresse a zenét. (Az pluszpont, ha még hangszeren is játszik. Pláne, ha gitáron.)
  4. Szeressen. Őszintén, feltételek nélkül. Ölelgessen. Szorosan zárjon a karjai közé. Mindig. és csókoljon édesen, lágyan, aztán szenvedélyesen.
  5. Mondja ki a véleményét.
  6. Legyen önmaga.
A legszórakoztatóbb ebben az egészben, hogy ezek a szempontok mind a randiról, mind álmaim fiújáról akkor fogalmazódtak meg bennem, mikor megismertem Michael Gordon Clifford-ot.
Fogalmam sem volt arról, ki Ő valójában, elvégre sosem rajongtam a "mai" hírességekért. Inkább elvoltam az olyan előadókkal, akik nem őrültek meg a hirtelen jött névtől. Így teljesen természetes volt számomra, hogy egy tömött buszon leüljek egy lila hajú (akkor még az volt) srác mellé. Talán ha nem húzódik ki a fülhallgató a telefonomból, amikor épp a Nickelback: How you remind me című dala ment, sosem kezdünk el beszélgetni.. Kiderült, hogy hatalmas rajongója az együttesnek, ráadásul az ízlésünk, stílusunk is szinte megegyezik. Elmondhatom, hogy teljesen egy hullámhosszon voltunk, és ez mindkettőnknek tetszett.
Így nem sokkal később meg volt az első randink, ami nála zajlott rengeteg popcorn-nal, pizzával, egy unalmas filmmel, amit inkább végigbeszélgettünk, majd xboxozás-sal végződött, mivel a 3 haverja betoppant. Ekkor ismerkedtem meg a 5 Seconds of Summer nevű zenekarral, akik viszont a világ legtehetségesebb, legaranyosabb, leghelyesebb, legőrültebb srácaiból tevődött össze. Ők tényleg önmagukat adják, és remélem, ez továbbra is így marad...
Jó pár randi megejtése után Michael egy dalban vallott a felém táplált érzéseiről, majd megkért, hogy legyek a barátnője, amire én egy igenleges válasszal feleltem, ezt követően pedig megkaptam az első csókomat is. Azt hiszem elmondhatom, hogy Mikey ajkai eszméletlen édesek, puhák és csábítóak. Ha egyszer megízleled őket, többet akarsz, ahonnan viszont nincs visszaút. Csupán mérhetetlen szenvedély..
Ennek már legalább 1 éve, de még mindig őrülten szeretem, ami szerintem sosem fog változni..
Egy jóleső sóhaj kíséretében bújtam közelebb Mikey mellkasához, beszívva illatát. Reagálásként csak egy morgást hallatott, aztán fordított a helyzetünkön, így alákerülve öleltem körbe. Fejét nyakamba fúrta, aztán egy forró csókot nyomott bőrömre, amitől jóleső bizsergés futotta át porcikáimat.
-Jó reggelt, baby.-suttogta folyamatosan kényeztetve ajkaival-Mióta vagy fent?
-Elég régóta. Felidéztem egy év emlékeit. -nyakamba mosolygott, aztán csillogó, zöld tekintetét enyémbe mélyesztette. -Egészen attól, hogy egy lila fejű srác mellett ülve kihúzódott a füles a telefonomból, aztán Chad megszólalt helyettünk a bandával. egy szélesebb mosoly ült ki arcára, majd homlokomnak döntötte övét.
-Már egy éve annak, hogy mindig találsz módot arra, hogy mosolyogjak.. Kívül-belül..-suttogta ajkaimba, aztán forró csókjával felélesztette a pillangókat a gyomromban..