Smile

Sziasztok!
Nos, elég régen jelentkeztem, húzós ez az utolsó pár hónap a gimiben, de most újra itt vagyok és még mindig hitetlenkedve látom, hogy TÚLLÉPTÜK A 100.000 MEGTEKINTÉST!  
Őszintén köszönöm mindenkinek, aki olvassa a blogomat, annak is, aki csak körbenéz, mindenkinek köszönöm, ez rengeteget jelent nekem. Köszönöm a feliratkozóimnak, azoknak, akik történetet kérnek, vagy várnak a történetükre, a nyáron remélhetőleg több időm lesz, és bepótoljuk az összes elmaradt kérést. 
Még egyszer köszönöm mindenkinek, nagyon szeretlek titeket! 
Ezúttal Tefi Minat történetével érkeztem, ami egy Michael imagine, ezután pedig Vivianna Clifford kapja a történetet (Calum-mel). 
Kellemes olvasást mindenkinek!
Dó

Amikor egy lányt arról kérdeznek, hogy milyen számára az ideális első randi, egyértelműen valami hihetetlen romantikus, filmekbe illő gondolatokkal áll elő, amelyeknek az elmaradhatatlan csók a befejezése, valamint a ,,Leszel a barátnőm?"-kérdés. (Erre a válasz persze igen.)
Nos, a nők 80%-a várja ezt az első randevútól, jobban mondva a szerencsés férfitól, hogy a tündérmeséjük teljes lehessen. Én ezt/ezeket nem igazán mondhatom el magamról. Vegyük szépen sorjában:

1. Nem szeretem a megtervezett randikat, elvégre nem sikerülhet minden úgy, ahogy mi akarjuk.
2. NINCS (!!!) olyan, hogy 'tökéletes', oké? Egy randin akkor érzed majd jól magad, ha nem játszod el a hercegnőt, nem bújsz bele olyan hacukába, amit nem szeretsz, hanem akkor, ha ÖNMAGADAT adod. Ha a srácnak így nem kellesz, hagyd ott a fenébe.
3. Az én ideális első randim egy cseppet sem romantikus. (plusz, ahogy említettem, nem szeretem a megtervezett dolgokat.) Egyetlen feltételem van, ha valaki randira hív. Tényleg érdeklődjön irántam. 

Természetesen nem nagyok földönkívüli, (legalábbis nem tudok róla) amiért nem vesz le a lábamról a romantika.. Szeretem az aranyos, édes dolgokat,-például, ha valaki dalban mondja el, mit érez irántam, az igazán megdobogtatja a szívem..
Egyszerűen nem szeretem, ha egy kapcsolat túlzásokra épül...
Azt viszont elmondhatom magamról, hogy álmaim fiúját illetően vannak igényeim..

1. Legyen érdeklődő (azért ne nagyon), mosolygós és édes.
2. Legyenek zöld szemei. (Ez persze elhagyható igény.)
3. Szeresse a zenét. (Az pluszpont, ha még hangszeren is játszik. Pláne, ha gitáron.)
4. Szeressen. Őszintén, feltételek nélkül. Ölelgessen. Szorosan zárjon a karjai közé. Mindig. és csókoljon édesen, lágyan, aztán szenvedélyesen.
5. Mondja ki a véleményét.
6. Legyen önmaga.

A legszórakoztatóbb ebben az egészben, hogy ezek a szempontok mind a randiról, mind álmaim fiújáról akkor fogalmazódtak meg bennem, mikor megismertem Michael Gordon Clifford-ot.
Fogalmam sem volt arról, ki Ő valójában, elvégre sosem rajongtam a "mai" hírességekért. Inkább elvoltam az olyan előadókkal, akik nem őrültek meg a hirtelen jött névtől. Így teljesen természetes volt számomra, hogy egy tömött buszon leüljek egy lila hajú (akkor még az volt) srác mellé. Talán ha nem húzódik ki a fülhallgató a telefonomból, amikor épp a Nickelback: How you remind me című dala ment, sosem kezdünk el beszélgetni.. Kiderült, hogy hatalmas rajongója az együttesnek, ráadásul az ízlésünk, stílusunk is szinte megegyezik. Elmondhatom, hogy teljesen egy hullámhosszon voltunk, és ez mindkettőnknek tetszett.
Így nem sokkal később meg volt az első randink, ami nála zajlott rengeteg popcorn-nal, pizzával, egy unalmas filmmel, amit inkább végigbeszélgettünk, majd xboxozás-sal végződött, mivel a 3 haverja betoppant. Ekkor ismerkedtem meg a 5 Seconds of Summer nevű zenekarral, akik viszont a világ legtehetségesebb, legaranyosabb, leghelyesebb, legőrültebb srácaiból tevődött össze. Ők tényleg önmagukat adják, és remélem, ez továbbra is így marad...
Jó pár randi megejtése után Michael egy dalban vallott a felém táplált érzéseiről, majd megkért, hogy legyek a barátnője, amire én egy igenleges válasszal feleltem, ezt követően pedig megkaptam az első csókomat is. Azt hiszem elmondhatom, hogy Mikey ajkai eszméletlen édesek, puhák és csábítóak. Ha egyszer megízleled őket, többet akarsz, ahonnan viszont nincs visszaút. Csupán mérhetetlen szenvedély..
Ennek már legalább 1 éve, de még mindig őrülten szeretem, ami szerintem sosem fog változni..
Egy jóleső sóhaj kíséretében bújtam közelebb Mikey mellkasához, beszívva illatát. Reagálásként csak egy morgást hallatott, aztán fordított a helyzetünkön, így alákerülve öleltem körbe. Fejét nyakamba fúrta, aztán egy forró csókot nyomott bőrömre, amitől jóleső bizsergés futotta át porcikáimat.
-Jó reggelt, baby.-suttogta folyamatosan kényeztetve ajkaival-Mióta vagy fent?
-Elég régóta. Felidéztem egy év emlékeit. -nyakamba mosolygott, aztán csillogó, zöld tekintetét enyémbe mélyesztette. -Egészen attól, hogy egy lila fejű srác mellett ülve kihúzódott a füles a telefonomból, aztán Chad megszólalt helyettünk a bandával. egy szélesebb mosoly ült ki arcára, majd homlokomnak döntötte övét.
-Már egy éve annak, hogy mindig találsz módot arra, hogy mosolyogjak.. Kívül-belül..-suttogta ajkaimba, aztán forró csókjával felélesztette a pillangókat a gyomromban..