,,Naplóm? Soha.."

Petra sztorija Calum-mel, remélem tetszik, bár hát....nem a leg boldogabb..

/Calum szemszöge/

 ,,Látod a csillagokat az égen?.... Ugye, hogy megszámolhatatlanul sok van ott fent? Ez a rengeteg fényes pontocska azt jelenti, hogy mi ÖRÖKKÉ létezünk!..."
-Ez..Ez volt az utolsó telefonbeszélgetésünk, mielőtt.. megtörtént az, aminek nem kellett volna. Másnap kiderült, hogy autóbalesetet szenvedett, súlyos sérülésekkel kórházba vitték, s egy ideig stabil volt az állapota.... A baj az, hogy csak egy ideig.. A kezeim között veszítettem el az egyetlen lányt, aki képes volt  megváltoztatni a gondolkodásomat.. Átkozom és utálom magam, amiért nem voltam a balesetet megelőző nap vele. A srácokkal Sydney-ben voltunk, Petra meg London-ban. Mert, ha.. vele vagyok, talán nem is történik meg a baleset, amiből kifolyólag még most is velem lenne.. -töröltem meg a szemem, miközben kiöntöttem a szívem a pszichológusnak.
 -Calum, úgy gondolom sokat segítene rajtad, ha leírnád a gondolataidat vagy, ha megpróbálnál tovább lépni. Nem kell úgy érezned, hogy a te hibád Petra halála, mert ez nem így van. Sajnos megtörtént, de ezen nem lehet változtatni. Ő mindig veled van, a szívedben, tudod?.. -bólintottam- Tehát, ha esetleg leírnád a mindennapjaidat, talán jobban éreznéd magad, hiszen nem fojtod magadba az érzéseidet. És 1-2 hónap múlva a dolgait, amik nálad vannak tedd bele egy dobozba, a dobozt pedig a padlásra, vagy ahol jónak látod. Rendben?
-Igen, rendben.
-Jövő héten találkozunk! Vigyázz magadra!
-Köszönöm, viszlát! -álltam fel és hazamentem..

,,Drága Petra!

Úgy gondoltam a 'Kedves Naplóm!' megnevezés nem az én világom és én Neked szeretnék beszámolni-e kegyetlen napjaimról, habár teljesen biztos vagyok benne, hogy Ott fentről látsz engem. Nem vagyok Én rossz kisfiú, akinek az Őrangyala súgja meg azokat a dolgokat, amiket ki kell javítania, de szükségem van arra, hogy mellettem legyél és a piszkos fantáziámat akár egy szavaddal beindítsd, viszont ezt nem kérhetem. Pedig megtenném! Csak sajnos az idő visszatekerhetetlen és a sorsot nem tudom megváltoztatni. Képzeld ez a beteg napló dolog a pszichológusom ötlete volt, -ő az aki segít feldolgozni nekem, hogy nem vagy itt-  mert szerinte , ha lejegyzem a gondolataimat, jobban fogom érezni magam. Remélem igaza lesz, mert ez az üresség, ami bennem tátong elviselhetetlen és a hiányod okozza! Illetve okozta....

Uhm... esetleg, ha nem tudnád a srácok megvannak, de nekik is hiányzol. Most épp egy új videón dolgozunk, de nem árulhatom el, hogy mi lesz benne, hiszen MEGLEPETÉS! ... Na várjunk... Ohh egy cseppnyi eszem sincs! Pff... El is felejtettem, hogy látsz minket fentről! Apropó! Milyen a hely? Tényleg olyan jó, mint amilyennek mondják? Nagy Főnök mondott neked valamit rólam? Ugye ő tudja, hogy nem vagyok ázsiai? Viseli azt a pólót, amire az van írva, hogy ,,CALUM NEM ÁZSIAI!!"  

Ohh Jesszus..., annyi kérdésem van, hogy az eszméletlen, de sajnos nem írhatom le az összeset, mert megfájdul a kezem és túl sokat kapnál a jellegzetes, egyedi írásomból, ami elég önzőség lenne, mert nem tudnám aláírni a képeket a fanjainknak, bár te minden fáradtságomat megérnél, mert NAGYON-NAGYON SZERETLEK! De késő van...aludnom kell! Remélem tudod, hogy utánad mennék, de nem hagyhatom cserben a srácokat, a fanokat és a családomat... És te is elnyilvánítanál komplett lököttnek... HaHa... Hiányzol...Szeretlek... Jó éjt!.."

..........

,,Életem!

Képzeld Mrs. Felchter szerint sokat segített rajtam, hogy több, mint 1 hete leírom Neked a napjaimat, illetve a gondolataimat. Azt mondta, idézem: ,,Calum nagyon jó hatással van rád, hogy beszámolsz Petrának és mosolyogni is sokat látlak!" Egyre ritkábban kell hozzá járnom, meg a házból is gyakrabban megyek ki. Tudom, hogy te is így akartad..Hogy próbáljak túllépni rajtad, mert ez volt az utolsó kívánságod, mielőtt...tudod... Na de beszéljünk másról! Megtaláltam az egyik CD-n, mikor hülyéskedtünk Superman-es köpenyben és elcsúsztál az alsónadrágomon... XD És a babzsák fotelre estél.. Vagy 30-szor végignéztem, de mindig ugyanúgy nevettem rajta, mint amikor megtörtént. igen, NEVETTEM, NEM sírtam. Ugye büszke vagy rám? Az vagy, ugye? Remélem!

 Hogy visszatérjünk a pszichológusos témához, Mrs. Flechter szerint már megtehetem azt a lépést, amit csak 1-2 hónapon belül kellett volna, feltéve, ha készen állok rá. Tudsz róla, hiszen ott voltál, mikor elmondta. Nem, ne aggódj, nem dobom ki a cuccaidat, csak elteszem őket, hogy könnyebb legyen a továbblépés..  

Nagyon nagyon szeretlek téged, tisztában állsz vele? És nélküled semmi sem ugyanaz!

Ha majd- sok idő után- lesz újra barátnőm, először neked számolok be róla, aztán a srácoknak, mert Te vagy nekem az 1. és sosem foglak elfelejteni, hm? Te vagy a dal, amire a szívem veri az ütemet és te vagy az egyetlen amire verni fog.

Köszönöm, hogy vagy nekem és, hogy még így is ,,mellettem" állsz! Szeretlek, tényleg!....Cal. xx "